2017. október 21., szombat      Köszöntjük az Orsolyákat!
Keres Akadálymentes verzió
Felhasználói név: 
Jelszó: 
Bejelentkezés
2017. október
Előző hónapHKSzCsPSzVKövetkező hónap
      01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     

 

Szellemi műhely jött létre a vidék jövőjéért

2016. december 20., kedd    Tartalom nyomtatása
2016. december 14-én a Herman Ottó Ünnep részeként tartották meg a Vidékstratégia 2020. – Együtt a vidékért címmel a Magyar Ruralisztikai Társaság programalkotó ülését. Az új, szakmai szervezet a vidékért aktívan tenni akaró embereknek biztosít párbeszédet.
A Nemzeti Vidékstratégia ma is alapdokumentum, nemcsak megalkotásakor gondoltuk, hogy a vidék alkotmánya, hanem ma is. Az a hármas dimenzió, amelyet akkor fölvázolt az irat, ma is helytálló, hiszen ha a vidékre tekintünk, láthatjuk, hogy ez egyrészt termelési tér, az agrárium működési terepe, másrészt maga a teremtett világ, és mindemellett az életteret, a közösségeket, ezek hagyományait is jelenti. Ez a harmadik szegmens adja meg az előzőek értelmét, vagyis azt, hogy miért érdemes dolgozni és azt is, hogy kinek óvjuk meg a természetet – mondta V. Németh Zsolt a Magyar Ruralisztikai Társaság programalkotó ülésén. A környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár rávilágított arra, hogy az elmúlt évek épp azt mutatták meg, hogy hihetetlen erő van az együttműködésben. Messze a formalitáson felül kell értékelnünk a személyes kapcsolatrendszert, az együttműködés erejét. Ezt mutatja az is, hogy létrejött a Magyar Ruralisztikai Társaság, amelynek alapját kiváló szakemberek biztosítják.

Két éve, az előző európai uniós tervezési ciklusban szoros munkakapcsolatban együttműködő és sikereket elérő vidékhálózati szakemberek utolsó informális ülésükön úgy határoztak, hogy megalapítják a Magyar Ruralisztikai Társaságot (MARUTA). Az új, szakmai civil szerveztet a különböző ágazatokban, területekben és térségekben dolgozó vidékkel fogalakozó emberek, kutatók, fejlesztők, helyi vezetők és értelmiségiek számára hozták létre, amelynek legfőbb célja, hogy folyamatos, céltudatos, tematikáját tekintve sokoldalú párbeszédet biztosítson a vidékért aktívan tenni akaró embereknek, valamint szervezetek számára – hangzott el Csatári Bálint köszöntő és gondolatindító levelében, amelyet Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója tolmácsolt. A főigazgató elmondta: az alulról építkező, komplex szemléletű, integrált vidékfejlesztői gondolkodás támogatását, a vidék problémáinak folyamatos, több szakterület részvételével történő elemzését, a hazai és nemzetközi tudományos eredmények népszerűsítését és kezdeményezését, az eredmények, nehézségek és sikerek folyamatos bemutatását, illetve tájaink fenntarthatóságának a jövő helyre szabott környezeti, gazdasági és közösségi fejlesztésének támogatását tekintik a civil szerveződés legfőbb feladatának.

A társaság első programalkotó ülésén Szepesi Balázs, a Hétfa Kutató Intézet stratégiai igazgatója jelezte, hogy egy hosszú beszélgetés elején vagyunk. Rávilágított arra, hogy fontos meghatározni azt, hogy vidékfejlesztésben vagy vidék stratégiában gondolkodunk. Aláhúzta, hogy a vidék nem fejlődni, hanem élni akar. Kívánta, hogy a MARUTA megalakulásával a vidék hangja visszatérjen. Tóth Albert a helyi fejlesztések táji-ökológiai kereteit ismertette, majd Szabó Gellért, Szentkirály község polgármestere falvaink jelenével és jövőjével foglalkozott összefoglalójában, amelybe a tisztán látás és saját lábon állás fontosságát hangsúlyozta. Csikász Gábor, a Kistérségi Fejlesztők Országos Szervezete Egyesület elnöke, valamint Szabados Zsuzsanna, az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület munkaszervezet vezetője helyi fejlesztések személyi-szervezeti hátterét világította meg. A vitaindító beszélgetésen Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár vezetője aláhúzta, hogy a vidéket csak a vidéken élők tudják fenntartani a kultúra által, ehhez pedig észre kell venni, hogy ennek esszenciáját nem a nagy összegű beruházások adják, hanem azok az apró, mélyről jövő kezdeményezések, amelyeket a közösségek sajátjukként élhetnek meg.

Az eseményen az alapító tagok nevében felhívták minden vidék iránt elkötelezett ember figyelmét arra, hogy lépjenek be a Magyar Ruralisztikai Társaságba és tegyenek közösen kísérletet arra, hogy a civil szervezet a vidékért való szakmai párbeszéddel és közös gondolkodással érdemben segíthessen abban, hogy minél több magyar számára adjanak boldogulást tájaink, tanyáink, falvaink, kisvárosaink.

Forrás: Herman Ottó Intézet