2017. október 21., szombat      Köszöntjük az Orsolyákat!
Keres Akadálymentes verzió
Felhasználói név: 
Jelszó: 
Bejelentkezés
2017. október
Előző hónapHKSzCsPSzVKövetkező hónap
      01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     

 

Mintaadó fejlesztések Gyulajon

2016. január 12., kedd    Tartalom nyomtatása
A Tolna megyei zsáktelepülésen, Gyulajon Fenntartható falu – önellátó falu címmel szervezett projektlátogatást a Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Szövetsége és Gyulaj Község Önkormányzata.
Az elmúlt években aktív közösségfejlesztésen, erős szociális érzékenységen és a mindennapi jelenléten nyugvó, mégis piaci alapon szerveződő helyi gazdaságfejlesztési törekvések indultak el Gyulaj községben. A mintaprogram – kiaknázva a pályázati rendszer különböző forrásait – mára számos eredményt és sikert tudhat magáénak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetésével elinduló helyi törekvés kiváló példa egy egyházi szervezet sikeres vidékfejlesztési, közösségi gazdaságfejlesztési programjára.

A projektlátogatáson a Herman Ottó Intézet képviselője és munkatársai mellett a Magyar Tudományos Akadémia, a Lechner Tudásközpont és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tagjai vettek részt, de jelen voltak néhányan a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megyei referensei és LEADER Helyi Akciócsoportok vezetői közül is. A Miniszterelnökséget Horváth Szilveszter képviselte. A projekt látogatói megismerhették az önellátó, önfenntartó közösségi gazdálkodás modelljét, annak megvalósulási helyszínén. A rendezvényt Csikász Gábor, a Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Szövetsége (KIFESZ) elnöke nyitotta meg. Kiemelte, hogy az esemény a mintaadó település fejlesztéseinek és törekvéseinek megismerése mellett alkalmat ad arra, hogy a vidék fejlesztésében érintett szakemberek megosszák tapasztalataikat, észrevételeiket, tanuljanak egymástól illetve megfogalmazzák javaslataikat a jövő tekintetében. Hozzátette: a projektlátogatás belső képzés érdekében jött létre, a felelős közös gondolkodás és párbeszéd jegyében.

Dobos Károlyné, Gyulaj polgármestere elmondta, hogy a településen számos kihívásra, többek között a munkanélküliség kezelésére, a kilátástalan jövőképre, és reményvesztettségre kellett választ adni. A problémákat jól ábrázolja az az elemzés, amely szerint Magyarország legnagyobb népességvesztő települései közé tartozik a ma közel ezer lakosú község. Az elnéptelenedésnek jól látható és megfogható okai voltak: a föld és a települést övező erdő állami tulajdonba vétele zsák településsé tette, miközben egy teljes népesség csere is lezajlott - részletezte a polgármester. A sorsfordító események között a közmunkaprogram 2011. és 2014. között közel háromszáz státuszt adott a falunak, 15 hektárnyi területet vettek művelés alá. Három év alatt a település teljes lakosságának harminc százaléka vett részt a programban, amely az aktív korú lakosság 56 százalékát jelentette. Majd a közösségi elköteleződés kiteljesedéseként 2014 januárjában új típusú, a helyi gazdaság- és a helyi közösségi fejlesztésekre egyaránt koncentráló Hetedhét Határ Szociális Szövetkezet jött létre, melynek tagsága a helyi lakosságból, az önkormányzatból, a Máltai Szeretetszolgálatból valamint a szövetkezet és a település iránt elkötelezett szakemberekből szerveződött. A programok a krízisből való kilábalást, partnerségek kiépítését, a fejlesztési folyamatok megalapozását, majd alátámasztását eredményezték, valamint nagy lépést jelentettek a falu önfenntartóvá válása felé.

A helyi gazdaságfejlesztési törekvések Németh Nándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Dunántúli Régió régióvezető-helyettes vezetésével indultak el. A projektvezető előadásában kiemelte, hogy a fejlesztés alap kövét az erős, stabil humán erőforrás, az elkötelezett helyi emberek jelentették, emellett közel 400 millió forintot fordíthattak infrastrukturális és közösségi fejlesztésekre. Sportpálya készült a gyerekeknek, megújulhatott a gyógyszertár és a művelődési ház is. Napjainkban pedig folyamatban van az európai uniós finanszírozású Közösségi Tartósító Üzem és Módszertani Központ létrehozása Gyulajon című projekt megvalósítása. Módszertani gombatermesztő üzem épült, ahol a gyerekek is láthatják szüleiket dolgozni. Ezzel párhuzamosan pedig a Belügyminisztérium, az önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatásával helyi húsfeldolgozó üzemet és boltot alakítottak ki. A régióvezető-helyettes rávilágított arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések mellett nélkülözhetetlen volt a szociális segítségnyújtás, amelynek sarkalatos pontját jelentette a település iránti érzelmi kötődés erősítése, a jövőkép nélküliség csökkentése. A lelki építkezés része volt, hogy különböző programok indultak el a gyerekek és fiatalok számára, közös kirándulásokat szerveztek. Mindemellett olyan helyi terméket igyekeznek bevezetni a piacra, amely a vidék ízét, minőségét fémjelzi, ami mögött egy teljes közösség áll, ezzel is tartást és emberi méltóságot adva a településen élőknek.

Eperjesi Tamás, a Herman Ottó Intézet főigazgató-helyettese összegezve elmondta, nincs titkos recept arra, hogyan lehet egy település sikeres. Jó példákat tudunk megismertetni, mintákat adni, de a megfelelő kulcsot az eredményesség nyitjához mindenkinek a saját speciális helyzetéhez igazodva kell megtalálnia. Ehhez az együttgondolkodás, a tapasztalatok cseréje, a jó gyakorlatok megismerése adhat erőt és ötletet. Ami azonban biztosan elmondható, hogy a stabil, előre gondolkodó humántőke és a településhez, a magyar vidékhez való érzelmi kötődés erősítése, a közösségek fejlesztése ennek nélkülözhetetlen elemei.



Forrás: Herman Ottó Intézet