2017. március 22., szerda      Köszöntjük a Beátákat és az Izoldákat!
Keres Akadálymentes verzió
Felhasználói név: 
Jelszó: 
Bejelentkezés
2017. március
Előző hónapHKSzCsPSzVKövetkező hónap
  0102030405
06070809101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  
       

 

A vidék fejlesztése csak összefogással lehetséges

2016. november 28., hétfő    Tartalom nyomtatása
A Herman Ottó Intézet a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével és a Hétfa Kutatóintézettel közösen szervezte meg a Vidékstratégia 2016 című konferenciasorozat első napját a Szelíd térségfejlesztési modellek a gyakorlatban címmel 2016. november 23-án.
Az esemény megnyitóján V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010 után szemléletváltás történt a vidék fejlesztésének tekintetében. Ennek egyik kezdő lépéseként született meg a Nemzeti Vidékstratégia, amelynek átfogó célkitűzése a vidéki térségeink népességeltartó, illetve népességmegtartó képességének javítása. Az államtitkár hozzátette: az átfogó stratégia az emberek és a közösségek élő hagyományaira építve, a táji és épített környezet értékeit megőrizve akarja a vidéki élet megbecsültségét és vonzerejét helyreállítani, a vidéken élők életminőségének javításával. Ennek jegyében az ún. szelíd térségfejlesztési modellek olyan közösségi szemléletű mintaprojekteket takarnak, amelyek nem csupán egyetlen gazdasági szereplő fejlődését szolgálják, hanem a helyi közösség többi szereplője is részesül annak pozitív hatásaiból, eredményeiből. Hangsúlyozta: az a célunk, hogy olyan kisléptékű fejlesztések valósuljanak meg helyi szereplők kezdeményezésére, amelyek illeszkednek a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési időszak operatív programjaihoz, és jó gyakorlatként országosan is mintául szolgálhatnak. Beszédében kiemelte: a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt figyelmet fordít az önellátás és a helyi gazdaságfejlesztés ösztönzésére, támogatására a vidéki térségekben. Példaként említette a nemzeti forrásból megvalósított Tanyafejlesztési Programot, melynek alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának javítása és a tanyai életmóddal jelenleg együtt járó hátrányok csökkentése. Az államtitkár végül megemlítette a Tanyafejlesztési Program alprogramjaként indított Zártkerti Revitalizációs Programot, melynek célja az egykori zártkerti, elhanyagolt területek újjáélesztése és a tájra jellemző értékek megmentése közösségi művelés által.

A vidék fejlesztése széleskörű és felelősségteljes feladat, amelyhez nem elég önmagában a források megfelelő felhasználása, szükséges hozzá a közösség, és ezzel együtt a közös gondolkodás, a párbeszéd is – hangsúlyozta Mezei Dávid. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a kormány legfontosabb célja a vidéki munkahelyek megőrzése, valamint új munkahelyek teremtése, ezzel is növelve a vidék megtartóerejét.

A program eredményeit részletezve Mezőszentgyörgyi Dávid elmondta, hogy 2015-ben összesen 169,4 millió forint állt rendelkezésre maximum nyolcmillió forint összértékű projektek támogatására. A felhívásra beérkezett 110 fejlesztési ötletből 21 támogatását szavazta meg a bíráló bizottság. Az eredményeket látva a következő évben a programra ismét több mint 123 millió forintot biztosítottak, amelyből 19 nyertes pályázat közel 106 millió forintot nyert el. A Herman Ottó Intézet főigazgatója kitért arra, hogy a közös erőfeszítés eredményeként egyedi, kreatív ötletek, együttműködések és közösségi szemléletű projektek valósulhatnak meg.

Gondolatébresztő előadásában Tipold Ferenc kitért arra, hogy a projektek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék településein valósulhattak meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője kiemelte, hogy az emberléptékű beruházások a nagyobb pályázatok mutatószámaival nem összevethetők, mégis követendő példaként állnak előttünk, amelyek rávilágítanak arra, hogy a kevésből is a lehető legtöbbet kell kihoznunk.

A konferencia folytatásában szakmai műhelybeszélgetéseken vehettek részt az érdeklődők a tárcaközi együttműködések, a közösségi gazdaságfejlesztés, a helyi fejlesztési programok – elsősorban a LEADER – esetében alkalmazható új szemléletű pályázati pontozási lehetőségek, valamint a hazai natúrparkok turisztikai fejlesztések lehetőségei témájában. A helyi vidékfejlesztő, kulturális szakemberek mellett, a natúrparkok, a zöldutak és az érintett önkormányzatok szakemberei is jelen voltak. Az eseményhez kapcsolódó workshopokon, a kisléptékű, közösségi gazdaságfejlesztés módszertanát vitathatták meg a résztvevők.

Az elhangzott előadások és a "Szelíd térségfejlesztési modellek a gyakorlatban" című kiadvány az alábbi linken érhetőek el: https://drive.google.com/open?id=0ByDzGrhxmgeBU1M5QUNKZVVkSnM

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a megyei önkormányzatok meg kívánják fogalmazni, hogyan látják a magyar vidék helyzetét, mit tartanak fontosnak a vidék megerősítése érdekében. Ehhez kapcsolódóan a Hétfa Kutatóintézet "A Vidék Teszi a Dolgát" címmel tézisgyűjteményt készít, melynek vitairata az alábbi linkre kattintva olvasható: Kiindulópontok a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége "A Vidék Teszi a Dolgát" című téziseihez

Forrás: Herman Ottó Intézet